A magyar iskolák mindössze fele biztosít iskolai könyvtárat a diákok számára. A leszakadó megyékben, a kisebb iskolákba járó diákok számára alig van lehetőség iskolai könyvtárba járni, miközben könyvtárra minden iskolának szüksége lenne.
Az egyesület kigyűjtötte az Oktatási Hivatal által frissen közölt, 2017-es évi adatokat, amelyek szerint az iskolák száma pontosan 6 518, ezek közül pedig 3 378 rendelkezik könyvtárral. Ez azt jelenti, hogy az összes meglévő iskola közül körülbelül minden másodikban van csak könyvtár a diákok számára.
Az összes iskolai könyvtárak háromnegyede (2.290 könyvtár) valamelyik székhelyintézményben található. Ezek általában több telephelyes, többnyire összevont iskolák székhelyeit jelentik.
A külvárosi, falusi iskolákra jóval inkább jellemző, hogy könyvtár nélkül zajlik az oktatás, ami például a hátrányosabb helyzetű gyerekek számára még nagyobb kirekesztés.
A másik nagy probléma az egyesület szerint, hogy kevesebb, mint 1500 iskolának van iskolai könyvtárosa és közülük körülbelül 1000-nek főállású szakképzett könyvtárostanára. Vagyis olyan személy, aki a Nemzeti alaptantervben előírt információ- és könyvtárhasználati felkészítést, a módszeres olvasóvá nevelést is el tudja végezni a könyvtárral rendelkező iskolák kevesebb, mint egyharmadában van.
Az egyesület felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezete, amelynek tanuláselméleti alapjai az önálló tanulást, a gondolkodást támogatják, kihagyta a könyvtárhasználati tudásra vonatkozó tartalmakat, az információs műveltségre vonatkozóakat pedig minimalizálta. Pedig ez a témakör ugyan egyre csökkenő arányban, de minden eddigi NAT-ban szerepelt.
Az egyesület szerint az információkeresés, az információértékelés, az információk használata, összefoglalóan az információs műveltség rendkívül fontos és az önálló tanulásra való felkészítés része kellene, hogy legyen. Így viszont mindennek a megvalósulása veszélyben van, az új NAT tervezet alapján csak szlogen marad.