A nyolcadikosok továbbtanulásában a szülők véleménye még mindig a legfontosabb szempont

A 2020-21-es tanévben pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulásában a szülők véleménye még mindig a legfontosabb szempont, de egyre nagyobb a barátok hatása is. A későbbi szakma mellett eddig a jó kereset volt a legfontosabb érv, most a választott munka szeretetét helyezték előtérbe a nyolcadikosok – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).

Az MKIK GVI az idén is megvizsgálta a pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit. A pályaorientációs vizsgálaton 10 163 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet. A korábbi évektől eltérően az idei adatfelvételre nem a tavaszi, hanem az őszi félévben, és nem a hetedikesek, hanem a nyolcadikosok körében került sor.

A közlemény szerint a túlnyomó többség, 92 százalék foglalkozott már a továbbtanulás kérdéseivel. Tízből kilenc gyermek a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, a kitöltők 56 százaléka osztályfőnöki órán, 55 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg tízből három diák használja az internetet a pályaválasztással kapcsolatos információforrásnak.

A koronavírus-járvány a pályaválasztási rendezvényekre is rányomta bélyegét, a korábbi évekhez képest visszaesés tapasztalható. Az általános iskolai pályaválasztási rendezvényen a diákok 15 százaléka, középiskolai tájékoztatón, nyílt napon nyolc százalékuk, kamarai rendezvényeken a tanulók 4 százaléka beszélgetett a pályaválasztás kérdéséről.

A felmérésben résztvevők 42 százaléka az általános iskola után gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Százból közel ötvenen szeretnének szakmát szerezni: harmincan szakképző iskolában, tizenheten technikumban, vagy szakgimnáziumban tanulnának tovább. Ugyanakkor 12 százalék még nem gondolkozott a továbbtanuláson. A diákok 34 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni, 31 százalékuk szakmát és érettségit, 12 százalékuknak a szakma, 8 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a célja.

A tanulók 1 százaléka legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk pedig még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. A tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei nem változtak jelentősen az elmúlt évek során: 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya.

Az előző évek felméréseiben is tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan a munkával, hivatással kapcsolatos tervek jelentős eltéréseket mutatnak megyék, településtípus és nemek szerint. A szülők iskolai végzettsége is fontos befolyásoló tényező.

A szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikai foglalkozásokat az alacsonyabb végzettségűeké. Kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek: 55 százalékuk ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként. Ez jelentős változás a tavalyi évhez képest, amikor a most ezüstérmes tényező, a magas kereset tízből hét diáknál első helyen állt. A harmadik idén 33 százalékkal a munkatársakkal való jó kapcsolat.

A tanulók többségének, 68 százalékának azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. A tanulók több mint kétötödének, 43 százalékának pedig azt javasolták, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud majd keresni. Az adatok szerint minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntést.

A humánszolgáltatás, a fehérgalléros munkakörök, illetve a művészet és szórakoztatás területét a stabil családi háttérrel rendelkező, az iskolában jobban teljesítő tanulók választják nagyobb arányban. A gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület a kevésbé szerencsés körülmények közül érkező, az iskolában rosszabb eredményeket elérő tanulók számára vonzóbbak. Az építészet, tervezés, faipar területére többféle szempontból tekintenek a tanulók és szüleik, elsősorban a legkevésbé, illetve a leginkább jó kulturális családi háttérrel rendelkezők látnak benne nagyobb perspektívát. A mezőgazdasági területet választók csoportja mind a családi háttér, mind az iskolai teljesítmény tekintetében közepesen jó helyzetűnek tekinthető – tájékoztatott az MKIK GVI.

Forrás: MTI

Megosztom a cikket:

Pin It on Pinterest

Share This

A nyolcadikosok továbbtanulásában a szülők véleménye még mindig a legfontosabb szempont

Olvasáshoz szükséges idő: 4 min
0
AIRPRESS LOADED

Cached Query Adatok?filterByFormula=OR({ID} = "") needs refreshing in 230

More in Felsőoktatás, Karrier, Közoktatás, Szakképzés, Szakmák
Óvodai dajka
Az óvodai dajka OKJ képzés a legnépszerűbb tanfolyam a jelentkezők körében 2020-ban

Töretlen az érdeklődés a pedagógiai tanfolyamokra az új szakmát keresők körében. Az elmúlt évben jelentkezők egyharmada...

SZFE tiltakozás
Az SZFE több mint 20 oktatója lépett vissza az osztályindítástól

Az Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 22 oktatója lépett vissza attól, hogy a következő tanévben osztályt...

Close