A 2020-21-es tanévben pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulásában a szülők véleménye még mindig a legfontosabb szempont, de egyre nagyobb a barátok hatása is. A későbbi szakma mellett eddig a jó kereset volt a legfontosabb érv, most a választott munka szeretetét helyezték előtérbe a nyolcadikosok – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).
Az MKIK GVI az idén is megvizsgálta a pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit. A pályaorientációs vizsgálaton 10 163 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet. A korábbi évektől eltérően az idei adatfelvételre nem a tavaszi, hanem az őszi félévben, és nem a hetedikesek, hanem a nyolcadikosok körében került sor.
A közlemény szerint a túlnyomó többség, 92 százalék foglalkozott már a továbbtanulás kérdéseivel. Tízből kilenc gyermek a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, a kitöltők 56 százaléka osztályfőnöki órán, 55 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg tízből három diák használja az internetet a pályaválasztással kapcsolatos információforrásnak.
A koronavírus-járvány a pályaválasztási rendezvényekre is rányomta bélyegét, a korábbi évekhez képest visszaesés tapasztalható. Az általános iskolai pályaválasztási rendezvényen a diákok 15 százaléka, középiskolai tájékoztatón, nyílt napon nyolc százalékuk, kamarai rendezvényeken a tanulók 4 százaléka beszélgetett a pályaválasztás kérdéséről.
A felmérésben résztvevők 42 százaléka az általános iskola után gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Százból közel ötvenen szeretnének szakmát szerezni: harmincan szakképző iskolában, tizenheten technikumban, vagy szakgimnáziumban tanulnának tovább. Ugyanakkor 12 százalék még nem gondolkozott a továbbtanuláson. A diákok 34 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni, 31 százalékuk szakmát és érettségit, 12 százalékuknak a szakma, 8 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a célja.
A tanulók 1 százaléka legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk pedig még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. A tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei nem változtak jelentősen az elmúlt évek során: 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya.
Az előző évek felméréseiben is tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan a munkával, hivatással kapcsolatos tervek jelentős eltéréseket mutatnak megyék, településtípus és nemek szerint. A szülők iskolai végzettsége is fontos befolyásoló tényező.
A szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikai foglalkozásokat az alacsonyabb végzettségűeké. Kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek: 55 százalékuk ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként. Ez jelentős változás a tavalyi évhez képest, amikor a most ezüstérmes tényező, a magas kereset tízből hét diáknál első helyen állt. A harmadik idén 33 százalékkal a munkatársakkal való jó kapcsolat.
A tanulók többségének, 68 százalékának azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. A tanulók több mint kétötödének, 43 százalékának pedig azt javasolták, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud majd keresni. Az adatok szerint minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntést.
A humánszolgáltatás, a fehérgalléros munkakörök, illetve a művészet és szórakoztatás területét a stabil családi háttérrel rendelkező, az iskolában jobban teljesítő tanulók választják nagyobb arányban. A gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület a kevésbé szerencsés körülmények közül érkező, az iskolában rosszabb eredményeket elérő tanulók számára vonzóbbak. Az építészet, tervezés, faipar területére többféle szempontból tekintenek a tanulók és szüleik, elsősorban a legkevésbé, illetve a leginkább jó kulturális családi háttérrel rendelkezők látnak benne nagyobb perspektívát. A mezőgazdasági területet választók csoportja mind a családi háttér, mind az iskolai teljesítmény tekintetében közepesen jó helyzetűnek tekinthető – tájékoztatott az MKIK GVI.
Forrás: MTI
Az orvosi karrier ma már egyre kevésbé jelent egyetlen, hosszú évekre kijelölt szakmai útvonalat. Sok…
Tudja, mit kockáztat egy rossz légzésvédelmi termékkel? Elsőre talán csak egy apró kellemetlenségnek tűnik a…
A videóvágás, a rövid videós tartalomgyártás és a közösségi média menedzsment egyre több fiatal és…
Negyven felett szakmát váltani nem kockázat, hanem lehetőség. Áttekintjük a leggyakoribb félelmeket és a gyakorlati…
Az egészségügy világáról sokszor a döntések, a technológia vagy az orvoshiány kapcsán esik szó, jóval…
A vezetői toborzás során sokan a kiválasztás végére fókuszálnak: ki lesz a legjobb jelölt, kivel…