Az uniós polgárok közel 4 százaléka dolgozik külföldön

Az Európai Unió munkaképes korú (20-64 év) lakosainak 3,8 százaléka élt 2017-ben egy másik, az állampolgárságától eltérő uniós tagországban, tíz évvel korábban ez az arány még csak 2,5 százalék volt – ez derült az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett jelentéséből.

Az egyes tagállamok között óriásiak a különbségek. Románia és Litvánia lakosai a leginkább mobilisak: a munkaképes korú románok majdnem egyötöde, 19,7 százaléka, a litvánoknak pedig a 15 százaléka tartózkodott tartósan más uniós tagállamban 2017-ben. A két országot Horvátország (14,0 százalék), Portugália (13,9 százalék), Lettország (12,9 százalék) és Bulgária (12,5 százalék) követte, Magyarország pedig 5,2 százalékkal a 13. helyen állt tavaly.

Tíz éve, 2007-ben Magyarország munkaképes korú lakosságának az 1,5 százaléka, 2012-ben pedig a 2,4 százaléka élt egy másik uniós tagállamban.

A legkisebb mértékben Németország állampolgárai települtek át másik uniós tagállamba: 2012-ben és 2017-ben is 1,0 százalékon, 2007-ben pedig 0,9 százalékon állt az arányuk. Hasonlóan alacsony arányt mértek Nagy-Britannia esetében, 1,1 százalékkal, valamint Franciaország és Svédország esetében, 1,3-1,3 százalékkal.

Általában véve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben az átlagosnál nagyobb a hajlandóság az áttelepülésre: a teljes uniós lakosság 30,1 százaléka diplomás, az áttelepülők esetében ez az arány 32,4 százalékra rúgott tavaly.

Feltűnően nagy a különbség Franciaország és Németország esetében. A más uniós államban dolgozó franciák 62,5 százaléka volt felsőfokú végzettségű, szemben a Franciaországban élők 34,6 százalékával, míg Németországban 54,5 százalékos, illetve 26,7 százalékos volt ez az arány

Magyarországon a munkaképes korú lakosság 22,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly, a külföldön élő magyarok között 34,5 százalékon állt a diplomások aránya.

Hat uniós tagállam – a balti köztársaságok, Bulgária, Horvátország és Portugália – esetében fordított volt ez az arány: azaz az otthon élők között magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a kivándorlók között.

A foglalkoztatási arány a teljes uniós lakosságban 72,1 százalék volt tavaly, a tartósan külföldön élők esetében viszont 76,1 százalékot ért el 2017-ben. Magyarországon a teljes lakosság 73,3 százalékára, a külföldre áttelepült magyaroknak pedig a 80,5 százalékára rúgott a foglalkoztatási arány tavaly.

Forrás: MTI