A Debreceni Nyári Egyetem 91. tanévét hétfőn nyitották meg az egyetem főépületének aulájában: az ország legrégebbi és legnagyobb nyári kurzusán az idén 37 ország 183 diákja tanulja a magyart mint idegen nyelvet, és ismerkedik Magyarország kultúrájával, történelmével.
A résztvevők között legnagyobb számban kínai, lengyel és amerikai diákok vannak, a kurzus legidősebb diákja 79 éves, a legfiatalabb 10, aki szüleivel érkezett a képzésre.
Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) kulturális alpolgármester szerint a nyári egyetem évtizedek óta olyan kultúrdiplomáciai misszió, amit mindig támogatott a város vezetése. „Fontos az itt élők számára, hogy milyen kép alakul ki a nagyvilágban rólunk magyarokról, Magyarországról és Debrecenről” – tette hozzá.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem (DE) tudományos rektorhelyettese szerint azzal, hogy intézményük otthont a nyári kurzusnak, részese lehet annak a munkának, amely a magyar nyelvet, kultúrát, történelmet, és talán egy kicsit a magyar gondolkodásmódot is népszerűsíti.
A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón kiemelték, hogy nemcsak a résztvevők, hanem az ösztöndíjasok száma is emelkedett az idén: csaknem 100 diák kapott támogatást a kurzusokon való részvételhez.
Szaffkó Péter, a nyári egyetem igazgatója szerint nem véletlen, hogy a legtöbb hallgató Kínából érkezik, ugyanis jelenleg már négy kínai felsőoktatási intézménnyel működik együtt a Debreceni Egyetem. „Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően szeptemberben már 39 kínai diák érkezik Debrecenbe” – emelte ki a nyári egyetem igazgatója, megjegyezve, hogy olyan távoli, egzotikus országokból is érkeztek Debrecenbe magyarul tanulni vágyók, mint Angola, Peru, vagy éppen Szaúd-Arábia.
A Debreceni Nyári Egyetem nyitónapján emléktáblát avattak hétfőn a főépületben Hankiss János születésének 125. évfordulója alkalmából. Hankiss professzor nem csupán a Debreceni Nyári Egyetem alapítója volt, hanem 15 évig igazgatta is az intézményt. Ő alkotta meg a 1930-as években a kultúrdiplomácia fogalmát, amely ma is aktuális, hiszen a kultúra és nyelv közvetítő szerepe ma is jelentős a mindennapjainkban, különösen egy nyelvet és kultúrát oktató intézményben – hangzott el az emléktábla avatásán.
Forrás: MTI
Negyven felett szakmát váltani nem kockázat, hanem lehetőség. Áttekintjük a leggyakoribb félelmeket és a gyakorlati…
Az egészségügy világáról sokszor a döntések, a technológia vagy az orvoshiány kapcsán esik szó, jóval…
A vezetői toborzás során sokan a kiválasztás végére fókuszálnak: ki lesz a legjobb jelölt, kivel…
A nyári hőség nemcsak a hétköznapokat, hanem a munkavégzést is jelentősen megnehezítheti. Amikor tartósan 30-35…
Fizikai és szellemi munkák férfiaknak – ezeken a területeken garantált az elhelyezkedés A munkaerőpiac bizonyos…
Napjaink egyik leggyakrabban emlegetett munkahelyi jelensége a kiégés. Sokan éveken át végzik ugyanazt a munkát,…