Minden harmadik ember hiányzik a kétkezi munkát igénylő szakmákban, ezért Magyarországon csaknem minden olyan vállalkozás munkaerőt keres, ahol a mester nem egyedül dolgozik. Országosan az összes alkalmazottal dolgozó szaki 77 százaléka keres szakmunkást vagy segédmunkást, és 12 százalékuk tíz vagy annál több munkást toborozna.
A munkaerő-hiány legfőbb okai a kivándorlás, a belföldi elvándorlás és az általános szakmunkáshiány. Nem csak a szakmunkások, hanem gyakran a mesterek maguk is külföldre mennek dolgozni, még úgy is, hogy ott alkalmazottként kell munkát vállalniuk. A szakik általánosságban úgy vélik, hogy külföldön legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg.
A szakmunkáshiány másik oka, hogy az ügyes és talpraesett szakmunkások maguk is önálló vállalkozásba fognak. A szakmunkások és a magukat frissen önállósító szakik várható nettó jövedelme között jelentős különbség van. Például a különböző szakmák közül a legjobban kereső parkettásoknál a mesterek várható havi nettó jövedelme meghaladja a 600 ezer forintot, míg egy szakmunkás, aki ugyanebben a szakmában alkalmazottként dolgozik, 210 ezer forintot kereshet.
A szakmunkáshiány legnagyobb vesztesei a megrendelők, akik nem, vagy csak nagyon távoli határidővel találnak szakit számos munkára. Azok pedig, akik találnak szakembert, gyakran elégedetlenek az elkészült munkával, mert a mesterek túlvállalják magukat, és a még megmaradt, szakmailag gyengébb emberekkel kénytelenek dolgozni.
Szakképzés, felnőttképzés, tanfolyamok, szakmák, közoktatás hírei egy helyen.
