Érettségi – a diákok többsége nem találta nehéznek az idei írásbeli feladatokat

Nem találták különösebben nehéznek az idei magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi feladatokat az MTI-nek a hétfői vizsga után nyilatkozó diákok és pedagógusok.

Az idén a középszintű feladatok között a barátságkutatásról szóló szövegértési feladatsor szerepelt, míg az érvelésnél olyan, az „újabb igényekhez, szokásokhoz, nemzetközi trendekhez” kapcsolódó ünnepekről kellett értekezniük a diákoknak, mint a Valentin-nap vagy a halloween.

A második feladatsor két műelemzési feladatot tartalmazott. A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Balázs Béla-mesét kell elemezniük. Az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak József Attila Fiatal életek indulója című versét és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című alkotását kellett elolvasniuk, majd összevetniük.

 

Furcsállották a mesét

Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium magyartanára azt mondta a középszintű feladatokról, hogy megoldhatóak voltak, de a rendelkezésre álló idő pont elég volt a diákok számára. A szövegértési feladatnál meglátása szerint a szöveg nyelvezete tudományos jellegű volt, ami nehezítette a feladatok megoldását. Az érvelési feladatot és a levélírást megoldották a diákok, mert a témákról van véleményük.

A második feladatrésznél a mesét „furcsállották” a gyermekek, mert a témája egy „brutális” férfi-női kapcsolatot mutat be. A feladat ettől még megírható volt, a diákok megbirkóztak vele, de a szöveg témája meglátása szerint nem 18 éveseknek való volt. A verselemzést véleménye szerint csak azok a diákok választották, akiknek jó „irodalmi vénájuk” van.     Összességében nem okoztak meglepetést az idei magyar nyelv és irodalom érettségi feladatai a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziuma és Kollégiuma diákjainak – mondták el a végzős tanulók a vizsga után az MTI érdeklődésére.

Többségük szerint a Valentin-napról szóló értékelési feladat könnyű volt, míg az elemzésnél a tanulók többsége a felnőtteknek szóló mesét választotta.

Utóbbiról Szilágyi László, az iskola magyartanára elmondta: talán annyi meglepetés volt, hogy eddig alapvetően novellákat kellett elemezniük a diákoknak, és most először került a feladatok közé mese.

 

A gyerekeknek fülig ért a szájuk

A békéscsabai iskola egyébként a szakmai versenyeredmények alapján közgazdasági területen országosan az első helyen áll. Paláncz György igazgató elmondta, a most érettségiző 150 diák zöme valamelyik felsőoktatási intézményben fogja folytatni tanulmányait.

„A gyerekeknek fülig ért a szájuk” – értékelte a magyar érettségi tételsort Kéner Beatrix szaktanár, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium intézményvezető-helyettese az MTI-nek.

Elmondta, a diákok visszajelzései alapján nem volt nehéz a tételsor, és meglepetést sem okoztak a feladatok.

A szövegértési és a műelemzési feladatsor sem volt bonyolult: az érvelési feladatban például a halloween téma volt népszerű, a műelemzésben pedig Balázs Béla-meséjének elemzését választották többen, de a József Attila- és a Szabó Lőrinc-vers összevetése is teljesen megoldható volt – közölte Kéner Beatrix.

A szaktanár hozzátette: a diákok a szövegértési és szövegalkotási feladatokra kapott 90 percet érezték kevésnek, viszont volt olyan diák is, aki a műelemzési feladatra írt három-négy oldalnyi szöveget már 11 órakor leadta.

 

Gondolkodtató szövegértési feladat

A szekszárdi Garay János Gimnázium diákjai pozitívan fogadták a középszintű érettségi feladatait, hiszen azok a korábbi évekhez hasonlóak voltak – mondta Heilmann Józsefné igazgató az MTI-nek.

Nem okozott gondot a szociológiai témájú szövegértési feladat, és mivel népszerűek a gyerekek között a nem hagyományos  ünnepek, így erről tudtak érvelni – jegyezte meg.

Hozzátette: bár a műelemzésben szerepelt József Attila- és Szabó Lőrinc-vers nincs benne a középiskolai szöveggyűjteményben, a verselemzés szempontjai része a tananyagnak, és a versek témája – az ifjúkor küzdelmei és lelkesedése – közel áll az érettségizőkhöz.

Rubovszky Rita, a budapesti Patrona Hungariae Gimnázium igazgatója elmondta: diákjaik felkészültnek érezték magukat az érettségi megoldására, a feladatokat sem túl könnyűnek, sem túl nehéznek nem találták. Megítélése szerint a barátságról szóló szövegértési feladat kérdései nem voltak könnyűek, de örömtelinek nevezte, hogy az Oktatási Hivatal „kicsit magasabbra teszi a mércét” a szövegértési feladatokkal, hiszen a mai európai kultúrában a szövegértés, az értelmiségi lét elsődleges követelménye.

Mint mondta, a gyerekek „gondolkodtatónak” ítélték a szövegértési feladat kérdéseit, és elmondták, hogy egy-egy kérdésre többször is vissza kellet térniük, hogy pontos választ tudjanak adni, de értelmezhetetlen, vagy megválaszolhatatlan kérdésekre nem panaszkodtak. Néhányan ugyanakkor kevésnek találták a feladatra kapott időt. Az igazgató elmondta azt is, hogy Valentin-napról és nőnapról szóló érvelési feladatot az érettségizők érdekesnek, és a saját beszélgetéseikben is előforduló témának találták, de néhány diák megjegyezte: hogy könnyebben érveltek volna az ünnepek magyarországi meghonosítása ellen, mint mellett.

Az igazgató tájékoztatása szerint sokkal többen választották a Balázs Béla meséjének elemzését, mint a verselemzési feladatot. Szerinte ez annak köszönhető, hogy az iskola tantervében sok a meseelemzés, az iskolai színjátszókörökben és az ünnepségeiken is, rendszeresek a mesefeldolgozások.

Forrás: MTI

Kép forrása: Balázs Attila, MTI