Megjelentek a kerettantervek, amiket a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetnének be és az új NAT alapján készültek.
Elkészültek, és az Oktatási Hivatal honlapján elérhetőek az általános iskolás alsós és felső kerettantervek, illetve megjelent a gimnáziumi kerettanterv is. Az összes kerettantervből azonban hiányzik az élő idegen nyelv leírása, az Okatatási Hivatal honlapja szerint pedig a gimnáziumok 7–12. évfolyamára és a szakképzés területére vonatkozó kerettantervek is „feltöltés alatt” állnak. Továbbá hasonlóan elérhetetlen még az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégium és a Sportiskolai nevelés-oktatás kerettantervei is.
A leginkább vitatott új irodalom tanterv esetében az új szerzők (Herczeg Ferenc és Wass Albert) kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók (Ottlik Géza, Kertész Imre és Németh László), bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12. évfolyamon nőttek magyar nyelv és irodalomból az új kerettanterv szerint.
A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80%-át a törzsanyagra kell fordítani – ez a szám jelenleg még 90 százalékot jelent az aktuális kerettanterv szabályai szerint. Az órakeret 20%-a a szaktanár szabad választását képezi a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni – fogalmaznak.
Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere szerint a megújult Nat szakmai konszenzus alapján, hosszas társadalmi, szakmai egyeztetést követően nyerte el végleges formáját. „A dokumentum a nevelést és oktatást korszerűbbé, hatékonyabbá és eredményesebbé teszi” – mondta.
Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke azonban úgy nyilatkozott Facebook oldalán, hogy ez a NAT és kerettanterv bizony továbbra is a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja.
„Magyarból a kerettanterven van némi felszíni kozmetikázás, de valójában még rettenetesebb, mint a NAT. 155 oldal – ez már eleve kizárja a tanári szabadságot. Ugyanúgy nem kerettanterv, ahogy a NAT nem alaptanterv, nem kereteket ad, hanem minden négyzetcentimétert teljesen kitölt. Sőt túlcsordul. Kilencedik és tizenkettedik között 117 szerzővel és 269 művel kell kötelezően foglalkozni. A 2012-ben szereplő – szintén irreális – hat helyett tíz életművel! Szép példa ez a kompetenciafejlesztést, differenciálást lehetővé tevő tananyagcsökkentésre vonatkozó állítások álságos voltára.”
Hozzátette: „az ajánlott szerzőkre és művekre a 269 kötelező mű mellett semmiképp sem kerülhet sor, mivel 5-6.-ban kilenc, 7-8.-ban négy óra jut az ifjúsági irodalomra. 5-6.-ban olyan friss művek közül lehet választani, mint A kis herceg és a Robinson Crusoe.”
Szakképzés, felnőttképzés, tanfolyamok, szakmák, közoktatás hírei egy helyen.
