Az áprilisi béradatok fényében már inflációs és versenyképességi kockázatokra is figyelmeztetnek a piaci elemzők, de a tartós munkaerőhiány miatt közeli jövőben nem számítanak érdemi fordulatra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint áprilisban a bruttó átlagkereset 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első négy hónapjában 12,4 százalékkal emelkedtek a keresetek. Áprilisban tehát a keresetek emelkedése ismét gyorsult. A reálkeresetek áprilisiban és január-áprilisban is 10,1 százalékkal emelkedtek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője nem talált meglepetést az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. Egyre több ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket – tette hozzá a szakember. Szerinte az idén a nettó bérekben 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó bér, a reálbér emelkedésének mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet, ami segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.
A jövő évi költségvetés tervezete szerint a nettó fizetések jövőre 8,8 százalékkal növekedhetnek. Bár a minimálbérről szóló tárgyalásokra várhatóan csak ősszel kerül majd sor, a 2019-es költségvetésben szereplő előrejelzésből az látszik, hogy a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum ideinél valamivel kisebb mértékű emelkedésével számol. A K&H szakembere szerint a jelentős béremelkedés versenyképességi szempontból kockázatot jelent, a béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység emelkedésével. Ugyanakkor az is látszik, hogy több cég gépekkel igyekszik helyettesíteni a hiányzó munkaerőt, ez viszont hatékonyabbá teszi a működést és a termelékenység javulását eredményezi – tette hozzá.
Horváth András, a Takarékbank elemzője a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányával, a közszféra életpálya fejlesztéseivel és a bérminimum emelések hatásával magyarázta a várakozást felülmúló áprilisi béremelkedést.
Az év egészében 11 százalék körüli béremelkedéssel számol a képzett munkaerő hiánya, a közszférában idén is zajló bérrendezések, illetve a bérminimum-emelkedés miatt. A várt 2,7 százalékos éves infláció mellett ez 8 százalék körüli reálbér növekedést jelent. Mint hozzátette, semmilyen ok nem látszik, ami kiváltaná a bérnövekedés dinamikájának lassulását.
A magyarországi béreknek jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintje 80 százalékának közelébe érjenek. Ezt követően indulhatna visszaáramlás a belső munkaerőpiacra – állapította meg.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője egyrészt adminisztratív hatásokat, a minimálbér és a garantált bérminimum további emelkedését, másrészt a feszes munkapiaci helyzetet látja meghúzódni a béremelkedés áprilisi gyorsulása mögött. Az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokban is.
Az Erste várakozása szerint az idei évben a bruttó bérek további 10-11 százalékkal nőhetnek a 2017-es 12,9 százalék után. A bérek növekedési ütemének egyszámjegyűre lassulását 2019-re várják. A bérek gyors növekedése azonban nemcsak a növekedést támogatja, hanem az inflációt is emeli előbb vagy utóbb. Várakozásuk szerint a 3 százalékos középtávú inflációs célt fenntartható módon a jövő év elején éri el Magyarország.
Forrás: MTI
Az orvosi karrier ma már egyre kevésbé jelent egyetlen, hosszú évekre kijelölt szakmai útvonalat. Sok…
Tudja, mit kockáztat egy rossz légzésvédelmi termékkel? Elsőre talán csak egy apró kellemetlenségnek tűnik a…
A videóvágás, a rövid videós tartalomgyártás és a közösségi média menedzsment egyre több fiatal és…
Negyven felett szakmát váltani nem kockázat, hanem lehetőség. Áttekintjük a leggyakoribb félelmeket és a gyakorlati…
Az egészségügy világáról sokszor a döntések, a technológia vagy az orvoshiány kapcsán esik szó, jóval…
A vezetői toborzás során sokan a kiválasztás végére fókuszálnak: ki lesz a legjobb jelölt, kivel…