Már a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar szerint is nagy a gond a magyar oktatással

A Nemzeti Pedagógus Kar nem tiltakozik, követel, hanem segítséget próbál nyújtani háttéranyagaival a döntéshozóknak – mondta a Horváth Péter, a kar elnöke a 2018-19-es tanévkezdő helyzetértékelést ismertető sajtótájékoztatón Budapesten szerdán.

A kar honlapján is elérhető 24 oldalas dokumentum 11 témakörben értékeli a közoktatás jelenlegi helyzetét és fogalmaz meg javaslatokat. Az egyes témakörökben folyamatosan készülnek a részletes, adatokkal alátámasztott elemzések, javaslatcsomagok.

Horváth Péter a fenntartás, működtetés témakörében azt mondta, 2016-hoz képest pozitív változások zajlottak, ám bizonyos területeken hiányzik az egységes szabályozás. Az intézmények gazdálkodási jogköre névleges, és gyenge a műszaki karbantartás, beszerzés.

Továbbra is nehezményezhető, hogy helyi problémák megoldására vonatkozó utasításokat, iránymutatásokat csak telefonon, szóban kapnak az intézmények az írásbeli válaszadást elkerülve” – áll a dokumentumban.

A kar elnöke a pedagógusok helyzetéről szólva elmondta: magas a pályaelhagyók aránya és elöregedett a tanári kar. Ennek lehetséges következménye, hogy az összesen mintegy 160 ezer magyarországi pedagógusból a következő öt évben mintegy 15 ezren, a rákövetkező 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba, tehát 15 év alatt akár 60-70 ezren távozhatnak, ami már a tanárok több mint 40 százaléka.

Az elnök szerint az első ötéves létszámveszteséget az egyetemekről érkező fiatal tanárokkal még úgy ahogy lehetne pótolni, ha mind a pályán maradnának, de a pedagógusdiplomát szerzők kevesebb mint fele lesz tartósan tanár. A rákövetkező 10 év létszámproblémáinak megoldása azonban még ennyire sem látszik.

A 2013-as pedagógus életpályamodell megalkotásakor úgy tűnt, tartós megoldás született, felzárkóznak a tanári fizetések, ám ez a folyamat hamar megszakadt. Európában a pedagógusfizetés a diplomás átlagbér 87 százaléka, Magyarországon még a 70 százaléka sem. Az elmaradás különösen a férfi tanároknál súlyos. A jelenlegi kezdő fizetések nem vonzóak – mutatott rá Horváth Péter.

Úgy folytatta: a diákok terhelése növekedett, a „poroszos” iskola és a 21. századi kihívások között egyre súlyosabb ellenmondások vannak. A régi vágású, ismeretközpontú iskola elsősorban arra készíti fel a nebulókat, hogy egyedül, a megtanultakat felidézve próbálják megállni a helyüket, holott ma már az élet számos területén, így a munka világában is egyre inkább közös, informatikai lehetőségeket is felhasználó problémamegoldásra van szükség. Az iskoláknak az új kihívásokhoz alkalmazkodva egészséges arányban kell fejleszteni a diákok ehhez szükséges készségeit is – magyarázta a szakember.

Az új Nemzeti alaptantervet október végéig véleményezi a kar, elsősorban a helyi igényekhez alkalmazkodó, az iskolák és a pedagógusok önállóságát növelő megoldásokat preferálják – tette hozzá az elnök.

Iszák Tibor, a kar elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: az óvodákban kevesebb a probléma, a fenntartó önkormányzatok mindent megtesznek, hogy segítsék ezeket a helyi intézményeket. A kisiskolákban a legnagyobb nehézséget a lemorzsolódás okozza. A peremvidékeken miközben csökken a gyereklétszám, nő a halmozottan hátrányos, speciális nevelési igényű gyerekek száma. Emellett fokozódik a pedagógushiány, ezen azonban javíthat a tankerületek átirányítási rendszere – mondta.

Forrás: MTI