Mire kíváncsiak az IT-sok az álláskeresés során?

Az álláshirdetések hiányosságai nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, ha egy vállalat nem találja meg a megfelelő szakembert a meghirdetett pozícióra. Az informatikai álláskeresők közel egyharmada szerint bár egy évvel ezelőtt könnyebb volt IT-állást találni, mostani elhelyezkedésüket nagyban megkönnyítené az is, ha a toborzási folyamat minden szakaszában jobban érvényesülnének olyan alapvető elvárások, mint a „tisztelet és kölcsönösség” – vonható le tanulságként a No Fluff Jobs, az innovatív nemzetközi IT-állásportál legfrissebb felméréséből.

A Lengyelország, Csehország, Ukrajna és Magyarország IT-álláspiacát vizsgáló tanulmány e régióra vonatkozó főbb megállapítása, hogy a jelentkezők 50,7%-a utasított vissza állásajánlatot a felvételi interjú alatt szerzett rossz benyomás miatt. Az IT-jelöltek 53,5%-a pályázott a jelenleginél magasabb szenioritású pozícióra, 49,4%-a pedig annak ellenére jelentkezett, hogy nem ismerte a szükséges technológiát. A jelöltek igen kritikusak az álláshirdetésekkel kapcsolatban is, leggyakrabban olyan információkat hiányolnak, mint a
bérsáv (89%), tájékoztatás a felvételi folyamatról (56%), illetve a fejlődési lehetőségek (47%). A munkaadók számára fontos jelzés a jövőbeli toborzási folyamathoz, hogy az álláskeresők elvárják a visszajelzést a toborzóktól, mégis csak elenyésző számban kapnak ilyen jellegű reakciót (7,5), holott több mint felük előzetesen megnézi az interneten megosztott véleményeket a munkáltatóról, ahol akár az erre vonatkozó negatív véleménnyel is találkozhat.

 

„Az informatikai állásra jelentkezők több fele azért utasítja el az állásajánlatot, mert a felvételi eljárás során rossz benyomás érte őket. Ez azt jelenti, hogy több tucat átnézett önéletrajz, számtalan interjú és sok ember bevonása után a gondosan kiválasztott potenciális jelöltek felét elveszítheted. Mit tehetsz ennek elkerülése érdekében? Ha a lehető legrövidebben kellene összefoglalnom, hogy mi az, aminek a sikeres toborzási folyamatot jellemeznie kellene, azt mondanám: tisztelet és kölcsönösség. Ennek a két értéknek minden szakaszban jelen kell lennie, az álláshirdetés feladásától a jelölteknek tett végső ajánlat kiküldéséig” – hangsúlyozza Magdalena Gawłowska-Bujok, a No Fluff Jobs COO-ja.

Magyarországon az IT-jelentkezők elvárásai változatlanok

Bár az informatikai munkaerőpiac helyzete az elmúlt években sok meglepetést és fordulatot hozott, a magyarországi IT-jelentkezők elvárásai változatlanok. Az első számú tényező, amit a jelentkezés előtt ellenőriznek (a válaszadók 68,7 százaléka említette), a vállalatnál használt és fejlesztett technológiák. A cég profilja, termékei és szolgáltatásai szintén fontos információ a jelentkezők számára ahhoz, hogy felmérhessék, értékeik és céljaik összhangban vannak-e a vállalati kultúrával és értékekkel.

E két szempont között kapott helyet a fizetések átláthatósága, ennek fontosságát az IT-szakemberek 60,3 százaléka emelte ki. A kutatás arra is rámutatott, hogy az álláshirdetésekből leggyakrabban a bérsávok hiányoznak. Magyarországon a jelentkezők közel 89 százaléka vette észre a felajánlott fizetés összegére vonatkozó információ hiányát az álláskeresés során.

„A fizetésről szóló információ még mindig az az elem a hirdetésből, amelyet a jelentkezők a leggyakrabban hiányolnak. Mi több, a megkérdezettek 45,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem küld önéletrajzot olyan ajánlatokra, amelyekben nincs meg a fizetési tartomány – tette hozzá Magdalena Gawłowska-Bujok. – Reméljük, hogy azok a vállalatok, amelyek hezitálnak, hogy az átláthatóság kifizetődő-e, belátják, hogy a bérek eltitkolásával már az induláskor elveszítik a tehetségek közel felét, amit a létszámhiányok korában nem engedhetnek meg maguknak.”

A felvételi szakaszokra vonatkozó információk mellett az informatikusjelöltek nagy jelentőséget tulajdonítanak az adott munkakörben rejlő fejlődési lehetőségeknek is, és majdnem a felüknek (47%) feltűnt, hogy az álláshirdetéseknél kimarad ez az információ.

 

Rugalmas pályakezdés

A pályakezdők szempontjai, lehetőségei szinte azonosak a vizsgált országokban, így Magyarországon is gyakori az a jelenség, hogy az informatikai állásra jelentkezők olyan pozíciókra pályáznak, amelyeknek nem vagy nem teljes mértékben felelnek meg. A jelentkezők több mint fele (53,5%) elismerte, hogy a saját tapasztalatánál magasabb szintű szenioritást igénylő állásokra pályázott. Ez arra utalhat, hogy a pályakezdők számára nem áll rendelkezésre elegendő számú ajánlat, valamint arra, hogy a jelöltek tudatosan próbálnak szerencsét, és számítanak a munkáltatók rugalmasságára.

A „Jelöltek tapasztalata az IT területén 2023” című riport vizsgálta az IT-területen való elhelyezkedés nehézségét is a jelöltek szemszögéből. Az IT-szakemberek 36,5 százaléka szerint nehezebb állást találni, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a válaszadók 46 százaléka szerint a helyzet nem változott a tavalyi évhez képest.

Rossz benyomások, alacsony fizetés

A túl alacsony fizetés a leggyakoribb oka az IT-iparban az állásajánlat elutasításának (65,5 százalék). Nagyjából 22 százalékának az álláshirdetésben szereplőnél alacsonyabb fizetést ajánlottak, és majdnem ugyanennyien túl magasnak ítélték a pozíció követelményeit.

Az állásinterjúk során tapasztalt rossz benyomás miatt a válaszadó IT jelöltek 50,7 százaléka utasított el állásajánlatot. A harmadik leggyakoribb oka az elutasított ajánlatoknak a túl hosszú várakozási idő volt. 39,4 százalék ezért nem fogadta el az ajánlatot.

A magyar IT-jelöltek mindössze 7,5 százaléka állítja, hogy a felvételi folyamat után mindig kapott visszajelzést. Ezzel szemben majdnem harmada (31,1%) a megkérdezetteknek ritkán kapott választ a toborzóktól, míg 5,3 százalék pedig soha.

Azonban gyakran maguk az IT-jelöltek is megfeledkeznek a visszajelzésről: 20,3 százalékuk – saját bevallása szerint – soha nem adott visszacsatolást a toborzónak, míg 17,2 százalékuk mindig, 22,5 százalékuk pedig csupán néha.

…ha egyszer felvesznek MI-nket

A toborzók a rutinszerű és ismétlődő feladataik megkönnyítése érdekében nagy hasznát veszik mesterséges intelligenciának – azonban kiderült, hogy a jelöltek is használják. Az IT-szakemberek 17,4%-a használt mesterséges intelligenciát a toborzási feladatok elvégzése során. A jelöltek véleménye megoszlik ennek etikusságáról: közel azonos arányban vélték negatívnak (28,9%), illetve pozitívnak (33,3%). Mivel azonban ez a jövő nagy kihívása, a vállalatok számára létfontosságú, hogy foglalkozzanak ezekkel az aggályokkal, egyensúlyt teremtsenek az automatizálás és a manuális munkavégzés között, valamint biztosítsák, hogy a mesterséges intelligenciát etikusan és felelősségteljesen használják.

A kutatásról

A No Fluff Jobs a kutatást olyan személyek körében végeztük, akik az előző két évben részt vettek informatikával kapcsolatos munkakörökre irányuló felvételi eljárásokban. A négy országot (Lengyelország, Magyarország, Csehország és Ukrajna) átívelő kutatásban Magyarországon a 685 válaszadó közül 494 fő minősült a vizsgálat célcsoportjának. A válaszokat különböző tapasztalati szinten lévő informatikai szakemberektől gyűjtöttük össze. A magyar mintában a megkérdezettek többsége senior/expert (38,2%) és mid (31,2%) szintről érkezett. A megkérdezettek 17,6%-a nő, 80,4%-a pedig férfi. A legtöbb választ a 25–34 éves korosztályból került ki.