Az EU célkitűzése hogy 2020-ra átlagban minimum 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, és 10 százalék alá csökkenjen az oktatást korán elhagyóké. Az Eurostat adataiból kiderül, hogy az Unió közel jár a kitűzött célokhoz.
Az EU-n belül óriásiak a különbségek, de a 2017-es Eurostat adatok szerint az az Unió már nagyon közel van a kitűzött célokhoz. Magyarország az átlagos eltérésnél rosszabbul áll a két fő mutatóban, a hazánk számára kitűzött célok még több mint 2 százaléknyira vannak, és a korai iskolaelhagyásra vonatkozó adat nem javult semmit az elmúlt 11 évben.
Az első fontos mutatószám, a lakosság 30-34 év közötti részének felsőfokú végzettsége tekintetében Magyarország eredménye régiós összehasonlításban is gyengének számít 32,1 százalékkal. Azonban a 2002-es adatsorban hazánk még csak 14,4 százalékon állt, vagyis az elmúlt évtizedben több mint a duplájára emelkedett azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik sikeresen lediplomáztak. Tehát fejlődés van ezen a területen, így teljesíthetőnek látszik a 34%-os Magyarország számára kitűzött célérték 2020-ig.
A második Eurostat által összehasonlított adat az, hogy a 18-24 éves korosztályba tartozók hány százaléka rendelkezik csupán 8 általánossal úgy, hogy jelenleg sem jár középiskolába vagy valamilyen szakképzésre (vagyis befejezte a tanulást). Ők az oktatást túl korán elhagyók, akiknek részarányát az EU 2020-ig átlagosan 10 százalék alá akarja csökkenteni úgy, hogy jelenleg 10,6-on áll.
Magyarországon a 18-24 évesek 12,5 százaléka esett ki az oktatásból 8 általánossal, és az elmúlt évtizedben semmit sem javult az iskolaelhagyók aránya. 2020-ig Magyarországon is 10 százalékra kellene csökkenteni az arányt, de az eddigi tendenciák alapján erre nincs sok esély, hacsak nem történik radikális fordulat az oktatáspolitikában.
Szakképzés, felnőttképzés, tanfolyamok, szakmák, közoktatás hírei egy helyen.
