Az EU célkitűzése hogy 2020-ra átlagban minimum 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, és 10 százalék alá csökkenjen az oktatást korán elhagyóké. Az Eurostat adataiból kiderül, hogy az Unió közel jár a kitűzött célokhoz.
Az EU-n belül óriásiak a különbségek, de a 2017-es Eurostat adatok szerint az az Unió már nagyon közel van a kitűzött célokhoz. Magyarország az átlagos eltérésnél rosszabbul áll a két fő mutatóban, a hazánk számára kitűzött célok még több mint 2 százaléknyira vannak, és a korai iskolaelhagyásra vonatkozó adat nem javult semmit az elmúlt 11 évben.
Az első fontos mutatószám, a lakosság 30-34 év közötti részének felsőfokú végzettsége tekintetében Magyarország eredménye régiós összehasonlításban is gyengének számít 32,1 százalékkal. Azonban a 2002-es adatsorban hazánk még csak 14,4 százalékon állt, vagyis az elmúlt évtizedben több mint a duplájára emelkedett azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik sikeresen lediplomáztak. Tehát fejlődés van ezen a területen, így teljesíthetőnek látszik a 34%-os Magyarország számára kitűzött célérték 2020-ig.
A második Eurostat által összehasonlított adat az, hogy a 18-24 éves korosztályba tartozók hány százaléka rendelkezik csupán 8 általánossal úgy, hogy jelenleg sem jár középiskolába vagy valamilyen szakképzésre (vagyis befejezte a tanulást). Ők az oktatást túl korán elhagyók, akiknek részarányát az EU 2020-ig átlagosan 10 százalék alá akarja csökkenteni úgy, hogy jelenleg 10,6-on áll.
Magyarországon a 18-24 évesek 12,5 százaléka esett ki az oktatásból 8 általánossal, és az elmúlt évtizedben semmit sem javult az iskolaelhagyók aránya. 2020-ig Magyarországon is 10 százalékra kellene csökkenteni az arányt, de az eddigi tendenciák alapján erre nincs sok esély, hacsak nem történik radikális fordulat az oktatáspolitikában.