Felsőoktatás

Nem kell nyelvvizsga a felsőoktatási jelentkezéshez

A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését – mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki hozzátette: számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete.

Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna. Példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.

Közölte: konszenzus most sem volt a hat évvel ezelőtt meghozott döntés visszavonásáról.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a kormány döntését. A szakszervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: korábban több nyilatkozatban, tárgyaláson (például a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésein) is határozottan kérték: törölje el a kormány a kötelező nyelvvizsgát, amelyet a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez követelt meg.

A PSZ egyetért azzal, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét – írták.

A PSZ szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kénytelenek járni a tanulók, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni.

A PSZ többször egyértelművé tette: a pedagógusképzést is ellehetetleníti a kormányrendelet, hiszen például 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55 százalék) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkezőknél ez alig haladta meg a 40 százalékot, és azóta sem történt érdemi javulás – írták.

A kormány döntését üdvözölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is.

Forrás: MTI

Legfrissebb cikkek

Miért bukik el a legtöbb vezetői kiválasztás már az elején?

A vezetői toborzás során sokan a kiválasztás végére fókuszálnak: ki lesz a legjobb jelölt, kivel…

2026.06.08.

Nyári munkavédelem: hogyan öltözzünk kényelmesen a melegben?

A nyári hőség nemcsak a hétköznapokat, hanem a munkavégzést is jelentősen megnehezítheti. Amikor tartósan 30-35…

2026.06.04.

Fizikai és szellemi munkák férfiaknak – ezeken a területeken garantált az elhelyezkedés

Fizikai és szellemi munkák férfiaknak – ezeken a területeken garantált az elhelyezkedés A munkaerőpiac bizonyos…

2026.05.27.

Kreatív szakmák – dolgozz azzal, amit szeretsz

Napjaink egyik leggyakrabban emlegetett munkahelyi jelensége a kiégés. Sokan éveken át végzik ugyanazt a munkát,…

2026.05.25.

5 program a kollégákkal, hogy jobb csapat legyetek!

Kreatív csapatépítő ötletek, amelyek összehozzák a kollégákat. Wellness hétvége, közös főzés, kincskeresés és még sok…

2025.11.14.

Online tanulás előnyei és buktatói – mire figyelj beiratkozás előtt?

Online tanulás előnyei és buktatói – mire érdemes figyelni a jelentkezés előtt? Az online tanfolyamok…

2025.09.28.