A várható iskolai végzettségünk a génjeinkben van

Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében.

A Social Science Genetic Association Consortium (SSGAC) által vezetett tanulmány készítői 71 adatbázisra kiterjedően elemezték több mint 1,1 millió ember adatait. A 15 országból származó alanyok mind európai felmenőkkel rendelkeztek és 30 évesek, vagy annál idősebbek voltak – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

Egy korábbi, de kisebb méretű tanulmány 74 olyan génvariánst azonosított, amelyek valamelyest összefüggésben állnak az iskolázottság szintjével. A Nature Genetics című folyóiratban publikált mostani tanulmány készítői 1271 ilyen génvariációt azonosítottak.

Robbee Wedow, a boulderi Coloradói Egyetem végzős hallgatója, a tanulmány egyik szerzője szerint az eredmények új megvilágításba helyezik a genetika befolyásoló erejét az összetett emberi viselkedésekre nézve.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyes génvariációk önmagukban csekély előrejelző-értékkel bírnak.

Az 1271 génvariáció jelentőségének felmérése érdekében a kutatók készítettek egy „poligenetikus pontrendszert”, amely egymillió génvariáció – beleértve az iskolázottsággal összefüggő, valamint a genomban azonosított többi génvariáns – együttes „előrejelző-erejét” mutatja meg.

„Megállapítottuk, hogy az iskolázottsággal összefüggő génvariációk jelentős része az agyfejlődés gyakorlatilag összes szakaszában, valamint az agyi idegsejtek közti kommunikációban is jelentős szerepet játszik” – mondta Peter Visscher, az ausztrál Queenslandi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A szakember szerint az újonnan azonosított 1271 génvariáns együttvéve az emberek közötti iskolázottságbeli különbségek mindössze nagyjából 4 százalékára ad magyarázatot. „A genomban lévő számos génvariáció hatásának elemzése azonban azt mutatta, hogy ezek együttvéve ugyanolyan mértékben képesek előre jelezni egy személy várható iskolai végzettségét, mint a különböző demográfiai tényezők” – mondta a kutató.

Wedow ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár kutatási szempontból kétségtelenül hasznos eszköz a „poligenetikus pontrendszer”, azonban semmiképpen sem szabad a való életre alkalmazni. „Az alacsony poligenetikus pontszám egyáltalán nem azt jelenti, hogy valakinek esélye sincs magas iskolai végzettséget szerezni” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy az elszántság, a családi helyzet, a társadalmi-gazdasági státusz és az egyéb tényezők szerepe sokkal nagyobb, mint a géneké.

A szakember hangoztatta, hogy, mivel a mostani tanulmány kizárólag európai felmenőkkel rendelkező alanyok adatait elemezte, ezért további vizsgálatokra lesz szükség különböző hátterű alanyok bevonásával.

Forrás: MTI