A szakképzési centrumokban is kancellárokat neveznének ki

Bevezetné a kancelláriarendszert a szakképzési centrumokban – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.

Palkovics László közölte, a felsőoktatáshoz hasonlóan a szakképzési centrumokban is bevezetné a kancelláriarendszert, annak érdekében, hogy a centrumok főigazgatói a továbbiakban még jobban tudjanak koncentrálni elsődleges feladatukra, az általuk irányított intézménye szakmai tevékenységének, oktatási színvonalának felügyeletére. A jövőben így a kancelláriarendszer biztosítja az intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodását, az intézmények menedzserszemléletű működtetését – ismertette a miniszter. Felhívta a figyelmet arra: a javaslat lehetőséget ad a szakképzési centrumoknak és a felsőoktatási intézményeknek, hogy a gyakorlati képzési feladatok biztosítása érdekében be tudjanak kapcsolódni az ágazati képző központok gyakorlati képzéseibe. A javaslat bevezeti a zárt rendszerű elektronikus távoktatás és a zártrendszerű távoktatási képzésmenedzsment fogalmát is, ami lehetővé teszi a szakképzés színvonalának javítását – közölte.

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka üdvözölte és egyetértett a javaslat módosításaival: a tudományos alkotói járadék bevezetésével, a kancelláriarendszer kiterjesztésével és a hazai innováció előremozdításával.

Hangsúlyozta: a javaslat a felsőoktatásban már sikeres kancelláriarendszert vezetné be a szakképzésben, mert itt szükség van olyan menedzserszemléletű vezetőkre, akik az intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodását valósítják meg, valamint tartják a kapcsolatot a gazdasági élet szereplőivel is. A fideszes képviselő a módosítások közül kiemelte a digitális kompetenciák zárt rendszerű oktatását, és a felnőttoktatás hatékonyabbá tételét.

 

    Jobbik: aggályos a kancelláriarendszer bevezetése a szakképzésben

Brenner Koloman (Jobbik) aggályosnak tartja, hogy a javaslat komolyabb előtanulmányok nélkül vezetné be a felsőoktatásban már ismert kancelláriarendszert a szakképzési centrumoknál is. A Jobbik szerint a kancelláriarendszer alapvetően nem ördögtől való, azonban az akadémiai szféra vezetői az eddigi tapasztalatok szerint túlságosan is visszaszorultak a döntéshozatalban, amit orvosolni kell – fejtette ki.

 

MSZP: rendszer bevezetése a kormány direkt jelenlétét erősíti a szakképző intézményekben

Hiller István (MSZP) megerősítette, hogy nem ért egyet a kancellári rendszerrel, illetve a szakképzésben történő meghonosításával. Véleménye szerint a rendszer bevezetése a szakképzésben a kormány direkt jelenlétét erősíti a szakképző intézményekben, a gazdasági igazgató szerepét pedig egészen leszűkíti. Megjegyezte, egy gazdasági igazgató is lehet menedzserszemléletű.

Szólt arról is, hogy az 1970-es években a magyar szakképzés Európa-hírű volt, most viszont szerinte az egész oktatási rendszeren belül ez a terület van a legnagyobb bajban. Nem értett egyet a közművelődési tárgyak csökkentésével a szakképzésben, mert egy technológiaváltozás esetén a Fidesz szakképző rendszerében végzett szakmunkás nem fogja tudni azt értelmezni.

 

  DK: semmi értelme a kancellári rendszer bevezetésének

Arató Gergely (DK) a törvényjavaslat három részének támogatásáról azt mondta, érthetetlennek nevezte a kancellári rendszer bevezetését a szakképzés területén. A főigazgató és a gazdasági igazgató mellett a kancellárral egy hármas irányítás jön létre az intézményeknél – mutatott rá. Hozzátette: ennek semmi értelme, ha csak az nem, hogy az előző miniszter által kinevezett főigazgató mellé a mostani miniszter is szeretne egy embert tenni. Azt javasolta, hogy szabályozzák újra inkább a főigazgató hatáskörét.

Az ellenzéki politikus rögzítette azt is, hogy az egész szakképzési koncepciót elhibázottnak tartják.

 

    Párbeszéd: komoly problémákat vet fel a kancellári rendszer bevezetése

Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint a kancellári rendszer bevezetése komoly problémákat vet fel, már az egyetemeknél is.

 

    LMP: miért kell tanév közben bevezetni a kancellári rendszert?

Hohn Krisztina (LMP) vitatta, hogy a felsőoktatásban jól működne a kancellári rendszer. Azt firtatta, mi indokolja a rendszer bevezetését, amely korlátozza a szakképzési centrumok főigazgatóinak jogkörét. Úgy látta, a döntéssel korlátoznák a szakképzési centrumok autonómiáját.

Miért nincs szakirányú végzettséghez kötve a kancellári kinevezés? Miért elegendő három év szakmai gyakorlat? Miért olyan sürgős tanév közben bevezetni ezt az intézkedést? – sorolta kérdéseit.

 

Forrás: MTI

Kép forrása: Mónus Márton, MTI