Amikor a joghurt vagy a cipő drágább lesz – így néz ki a “gyerekinfláció”

Az áremelkedés mindenütt jelen van, még a gyermekek „bevásárlókosarát”, ezen keresztül zsebpénzét, pénztárcáját is érinti. A gyümölcsjoghurtok például 10 százalékkal drágultak egy év alatt, a hamburgerek jóval nagyobb mértékben, 19 százalékkal, de többet kell fizetni a papír zsebkendőért, a kakaós csigáért, ahogy a gyerekcipőkért is. A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült összeállítás bemutatja, mit jelent a gyermekek számára az infláció és ennek fényében hogyan érdemes spórolniuk, például egy menő okostelefonra.

Másfél évtizedes csúcsra gyorsult az infláció Magyarországon, éves szinten 7,4 százalékot tett ki. Ez így önmagában inkább a szülőknek, vállalkozásoknak, gazdasági döntéshozóknak fontos. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az infláció a gyermekek pénztárcáját, leginkább zsebpénzét, illetve az ünnepekre kapott összeget is érinti. Ahhoz, hogy a gyermekek tudatosan kezeljék a pénzügyeiket, számos dolgot érdemes tisztázni, így az elsőre akár bonyolultnak tűnő infláció kérdését is. Ez a spórolás miatt is fontos téma – derül ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült összeállításból.

 

Gyerekinfláció, számokban

A már említett 7,4 százalékos inflációs értéknek több eleme van, például az élelmiszerek, azon belül is sok-sok termék, amelyek árát rendszeresen gyűjti, figyeli a végleges inflációs adatot közlő Központi Statisztikai Hivatal.

A K&H a hivatalos adatok alapján összerakta a gyermekek „bevásárlókosarát”. Ebben helyet kapott az iskolai büfékben kapható, de a szülök bevásárlókosarában is rendre megtalálható gyümölcsjoghurt, amely 135 forintba került 2020 novemberében és 149 forintba egy évvel később. Tehát több mint 10 százalékkal drágult egy év alatt a termék. Ez jelentős áremelkedést jelent, még akkor is, ha a 14 forintos növekedés első látásra nem tűnik számottevőnek.

A hamburgerek is drágábbak lettek: 746 forintot kellett érte adni tavaly novemberben, idén viszont már 888 forinttal kell számolni, ami 19 százalékos drágulást jelent. Többe kerül a kakaós csiga is, mégpedig 145-ről 166 forintra, azaz 14 százalékkal emelkedett. A szemüvegkeret 9 százalékkal 19.830 forintra drágult. A hátizsák ára 2 százalékkal, a narancslé 6 százalékkal, a jégkrém 5 százalékkal kerül többe.

Ehhez hasonlóan a gyerekcipők ára is jócskán megugrott: 11 000 forintról 11 550 forintra ment fel az átlagáruk, azaz 5 százalékkal lettek drágábbak.

A gyermekek „bevásárlókosarában” szereplő termékek ára átlagosan 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az is látszik, hogy ahhoz, hogy a gyermekek zsebpénzének a vásárlóértéke megmaradjon, a szülőknek 5-10 százalékos emelést kell tervezniük.

 

Hogyan érdemes spórolni?

 

A fenti példákban átlagárakról van szó, ami azt jelenti, hogy a különböző szóban forgó termékek árát sok üzletből gyűjtötték össze és azok alapján jött ki a végeredmény. Viszont számos olyan termék ára is emelkedhet a jövőben, amelyekre nincs hivatalos statisztika. Ilyenek például az okostelefonok, amelyek ára folyamatosan növekszik, főként azért, mert a világszerte hiánycikknek számítanak a chipek, amelyek a készülékek legfontosabb alkatrészeinek számítanak. Tehát ha gyermekünk egy menő okostelefont szeretne, az ma már több 100 ezres kiadást is jelenhet, amire érdemes rendszeresen félretenni.

A pénzromlás kivédésének egyik legfőbb eszköze a takarékoskodás, amely tudatos pénzügyi magatartást jelent. Számolni kell azzal, hogy a különböző termékek ára emelkedhet és ezt is számításba venni a takarékoskodás során. A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedő keretében a legfiatalabb korosztály játékos formában sajátíthatja el az ehhez szükséges ismereteket, a legjobbak pedig 3-5 fős csapatokban online vetélkedő keretében is összemérhetik tudásukat. A játékra 2022. február 1-ig lehet jelentkezni.