A korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István és Herczeg Ferenc, sőt még az angol krimiszerző, Agatha Christie is helyet kapott a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) – írta meg a Magyar Nemzet. Új tantárgyként biztosan bevezetik az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő technológia és tervezést, valamint újdonság az is, hogy hetente legfeljebb 34 órája lehet a diákoknak még a középiskola legfelső évfolyamán is.
Az életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Jelenleg ide tartoznak az olyan témák, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. Ezek a lap szerint nem tűntek el, csak más tárgyakba olvadtak és átrendeződtek a hangsúlyok.
Hasonló átalakulással eltűnt a mozgóképkultúra és médiaismeret is, ami korábban a középiskolában önálló tárgyként is létezett, mostantól minden órának része lehet.
Önálló területként jelenik meg a technológia, amin belül létrejön a technológia és tervezés nevű új tárgy. Ez lényegében a jelenlegi technika, illetve informatika tárgyak „modernebb szemléletű, továbbfejlesztett összeolvadása” – írják. Az ember és természet a továbbiakban természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az ember és társadalom terület is.
Az irodalmi műveltségre vonatkozó tananyagban sok módosítás van, új költők, írók kerültek be a kánonba.
Bár általános iskolában továbbra is kötelező Arany János Toldija és Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye, mellettük megjelenik a kínálatban Csukás István, Jókai Mórtól A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélés, Mikszáth Kálmántól pedig három művet is bevettek.
A korábbinál többször szerepel a tantervben Wass Albert és Szabó Magda, előkerülnek Reményik Sándor művei, de megjelenik ajánlottként az angol krimiíró, Agatha Christie is – írja az lap. Bekerült a tantervbe továbbá Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József munkássága is.
A középiskolai évfolyamokon továbbra is tananyag lesz Katona József Bánk bánja, Petőfitől A helység kalapácsa, Vörösmartytól pedig a Csongor és Tünde, Zrínyitől a Szigeti veszedelem. Bekerült azonban Jókaitól A huszti beteglátogatók, Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című regénye, továbbá újdonság Herczeg Ferenctől a háromszor is irodalmi Nobel-díjra felterjesztett Az élet kapuja című regény – emelik ki.
A világirodalmi részben megmarad Homérosztól az Odüsszeia, Szophoklésztől az Antigoné, Moliére-től A fösvény, ezenkívül továbbra is tananyag lesz Villon költészete, Balzac Goriot apó, illetve Stendhal Vörös és fekete című regénye is.
Újdonság, hogy míg a hatályos NAT az egyes tématerületek súlyozását csak százalékos arányokban fejezi ki, az új változat pontos óraszámokat tüntet fel, kétévenkénti bontásban. Ami pedig a diákok terheinek beígért mérséklését illeti, valóban van óraszámcsökkentés, de nem számottevő: a heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában, még a legfelső évfolyamokon is.
A 2020 szeptemberétől induló módosításokon 2017-ben kezdtek el dolgozni Csépe Valéria agykutató vezetésével és több száz szakértő bevonásával. Az Emmi szerint azóta több mint ezer vélemény érkezett az anyaghoz, aminek tervezetét 2018-ban közzétették, majd miután a tantervkészítők kaptak hideget-meleget az elképzeléseikre, zárt ajtók mögött folytatták tovább az ötletelést.
Tavaly Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke vette át a vezetést, ő lett a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos. A végső koncepció már élvezi a kormány támogatását, így szeptemberben biztosan életbe lép a korszerűsített NAT, az érintett tankönyvek átdolgozása miatt azonban változni fognak a tankönyvrendelésre vonatkozó határidők.
„Ismét egy arcpirító, sőt felháborító gyakorlatnak lehetünk tanúi, a Nemzeti alaptanterv (Nat) átírása klasszikus példája a „rólunk döntenek nélkülünk” esetének” – mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Nat módosítása kapcsán. Az érdekvédő szerint aggályos, hogy az alaptantervet átdolgozó bizottság működéséről semmit nem lehet tudni, az elkészült dokumentumot a szakszervezetek nem véleményezhették, a pedagógusok azt „diktátumszerűen” fogják megkapni.
Szűcs Tamás szerint az eddig nyilvánosságra került információk alapján nem mondható el, hogy paradigmaváltás lesz az oktatásban. Szerinte az, hogy heti 35-ről csupán 34-re csökkentik a diákok óraszámát, visszalépést jelent a korábbi, Csépe Valéria akadémikus professzor csapata által kidolgozott, 2018 augusztusában kiadott Nat-koncepciótól, ami 20 százalékos óraszámcsökkentést fogalmazott meg.
Hasonlóképp vélekedett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is, aki szakmai szempontból elkeserítőnek nevezte a Nat körül kialakult helyzetet. Szerinte, ha széles körű társadalmi vita és különböző vizsgálatok, bemérések nélkül vezetik be a módosításokat, az újból a diákokkal való kísérletezést jelenti majd. Úgy véli, amíg a PISA-mérések szerint minden harmadik diák olvasási és szövegértési problémákkal küzd, addig felesleges arról vitatkozni, melyik szerzőt olvassák kötelezően többet a gyerekek. Hozzátette: nem tudni, a tartalmi követelmények vonatkoznak-e a szakképzésben tanulókra, s ha igen, a szakgimnáziumokban, technikumokban a csökkentett közismereti óraszámokkal mindennek hogyan tudnak majd megfelelni.
Az orvosi karrier ma már egyre kevésbé jelent egyetlen, hosszú évekre kijelölt szakmai útvonalat. Sok…
Tudja, mit kockáztat egy rossz légzésvédelmi termékkel? Elsőre talán csak egy apró kellemetlenségnek tűnik a…
A videóvágás, a rövid videós tartalomgyártás és a közösségi média menedzsment egyre több fiatal és…
Negyven felett szakmát váltani nem kockázat, hanem lehetőség. Áttekintjük a leggyakoribb félelmeket és a gyakorlati…
Az egészségügy világáról sokszor a döntések, a technológia vagy az orvoshiány kapcsán esik szó, jóval…
A vezetői toborzás során sokan a kiválasztás végére fókuszálnak: ki lesz a legjobb jelölt, kivel…