A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elvárja a kormánytól, hogy teremtse meg a fedezetet a bérek megfelelő rendezéséhez a jövő évi költségvetésben. Szabó Zsuzsa, az érdekvédelmi szervezet vezetője a hétfői online tanévzáró sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzetben a pedagógusok aktív közreműködésének köszönhetően sikerült eredményesen zárni a tanévet.
Kijelentette: a pedagógusok „kizsigereltek”, óriási munkaterhek mellett rendkívül keveset keresnek, ami a presztízsük zuhanásához vezet. Hozzátette: lépni fognak, a sztrájkbizottság működését csak felfüggesztették, de amint a járványhelyzet engedi, a bizottság folytatja tevékenységét.
Felidézte korábbi követelésüket, miszerint a pedagógusbérek vetítési alapja a minimálbér összege legyen már 2020-tól. Ez nem történt meg, de a 2021-es költségvetésben már mindenképpen elvárják ennek fedezetét. Szintén nélkülözhetetlen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak béremelése – mondta a szakszervezeti vezető.
Szabó Zsuzsa arra szólította fel a kormányt, fejezze be az óraszámokkal összefüggő „csiki-csukit”, a fix óraszámokat heti 22 órában határozzák meg. Csökkenteni kell a munkaterheket, szükséges a pályakezdők kiemelt támogatása is a pálya presztízsének javítása érdekében – fűzte hozzá.
Megjegyezte: az ágazati szakmai bérpótlék júliustól 10 százalékos béremelést jelent, ezzel azonban nem lehetnek elégedettek. Jelezte: a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács – amelynek összehívását követelték – várhatóan még ebben a hónapban ülést tart.
Az érdekvédő szerint a koronavírus-járvány miatt a digitális oktatásra való hirtelen átállás számtalan nehézséget okozott, de sikerült eredményesen befejezni a tanévet. Kitért arra is, hogy rendben sikerült az érettségiket megszervezni, ebben is aktívan közreműködtek a pedagógusok.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a szakképzés átszervezéséről beszélt. Azt mondta: mindenféle érdekegyeztetés nélkül terjesztették be és fogadták el az új szakképzési törvényt, emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Megjegyezte: az átlagosan 30 százalékosra ígért béremelés a hozzájuk érkezett jelzések szerint alig 25 százalékos. A technikai dolgozóknál, a szakképzési centrumok többségében, átlagosan alig 4 százalékos bérfejlesztés valósult meg.
Alelnöktársa, Totyik Tamás értékelése szerint a digitális oktatás sikere nem az oktatási kormányzaton múlt: a pedagógusok és szülők erőfeszítésének köszönhető, hogy a rendszer nem omlott össze. Követeléseiket egy esetleges jövőbeni járványhelyzet esetére hét pontban foglalta össze. Ezek között szerepel az ingyenes internet-hozzáférés az ország teljes területén, a Nemzeti alaptanterv teljes újragondolása. Rugalmasabb tantervi, illetve valódi digitális tartalommal megtöltött szabályozásra van szükség, valamint intézményi felületek kialakítására még a nyáron – mondta. Hozzátette, távoktatási szakembereket kell alkalmazni az oktatási intézményekben, és a pedagógusok továbbképzését is meg kell valósítani.
Kitért az iskolaőrségre is, kijelentve: az erőszak semmilyen formájának nincs helye az oktatási intézményekben, ugyanakkor a társadalom állapotát az iskola teljes mértékben leképezi, ez mutatkozik meg a belső feszültségekben. A kényszerítő eszközök – mint például a gumibot – alkalmazása azonban teljes mértékben elfogadhatatlan az oktatási intézményekben „12 éves gyerekekkel szemben” – hangsúlyozta PSZ alelnöke.
Forrás: MTI
Az orvosi karrier ma már egyre kevésbé jelent egyetlen, hosszú évekre kijelölt szakmai útvonalat. Sok…
Tudja, mit kockáztat egy rossz légzésvédelmi termékkel? Elsőre talán csak egy apró kellemetlenségnek tűnik a…
A videóvágás, a rövid videós tartalomgyártás és a közösségi média menedzsment egyre több fiatal és…
Negyven felett szakmát váltani nem kockázat, hanem lehetőség. Áttekintjük a leggyakoribb félelmeket és a gyakorlati…
Az egészségügy világáról sokszor a döntések, a technológia vagy az orvoshiány kapcsán esik szó, jóval…
A vezetői toborzás során sokan a kiválasztás végére fókuszálnak: ki lesz a legjobb jelölt, kivel…