A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról szóló feladatok mellett a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű történelem érettségi első, rövidebb feladatokból álló részében az eduline.hu portál információi szerint.
A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát. Ahogy az előző években, úgy az idén is van úgynevezett vaktérképes feladat, az Árpád-kori Magyarország területeit és egyes városait kell azonosítaniuk.
A középszintű történelem érettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kapnak, ezek közül kettőt kell megoldaniuk. A négy téma: az első ipari forradalom; a KGST-országok; a magyarországi etnikai változások; a nyilasuralom.
A középszintű érettségin 180 percet kapnak a diákok, ennyi idő alatt kell két feladatsort megoldaniuk. Az első blokkban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok vannak – mind a 12 feladat valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram) feldolgozását és értelmezését várja a vizsgázóktól, a második blokk az esszéfeladatok kidolgozása.
A feleletválasztós feladatok nehezebbek, az esszék könnyebbek voltak
A feleletválasztós feladatsor nehezebb, az esszékérdések könnyebbek voltak a szerdai középszintű történelem érettségi a vizsga után az MTI-nek nyilatkozó diákok és pedagógusok szerint. A rendelkezésre álló időt mindenki elegendőnek ítélte.
A Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója, Szűcs Gergely a diákok véleményét úgy foglalta össze az MTI-nek, hogy a mostani történelmi érettségi kissé nehezebb volt a vártnál.
Az érettségizők szerint a feleletválasztós, kifejtős feladatok voltak inkább a nehezebbek, az esszét viszont valamivel könnyebb volt megírni. A tényanyag ismeretéhez kellett a felkészülés, máskülönben csak „totózni” tudott az, akinek hiányosak az ismeretei, az esszéírásnál viszont akár a térkép is segítséget jelentett a diákoknak.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idővel nem volt gondjuk a vizsgázóknak, elegendő volt a rendelkezésre álló idő a kérdések megválaszolására.
Összességében kiegyensúlyozott feladatlap
A Bács-Kiskun megyei Kiskunfélegyháza Móra Ferenc Gimnáziumának mesterpedagógusa, a történelem szakos Szolnoky Tamás szerint összességében nem volt nehéz a középszintű történelem írásbeli érettségi feladatsor, amely a korábbi évek gyakorlatának megfelelően „kifejezetten segítő” volt. A „kiegészítő instrukciókkal teljesen egyértelmű kérdéseket” kaptak a tanulók, akiknek – ha figyelmesen elolvasták a feladatokat és követték az utasításokat – nem okozhatott nagy nehézséget megoldani az „összességében kiegyensúlyozott” feladatlapot – értékelt.
Meglepetésként talán a holokauszttal is összekapcsolódó, a nyilaskeresztes uralomhoz kötődő utolsó feladat érte – mondta, hozzátéve: abban a tankönyvben, amelyből diákjait oktatja, meglehetősen kevés konkrét információ szerepel a témáról. Így ezt a nehezebb kérdések közé sorolta. Ugyanakkor az első ipari forradalom rövid kifejtő feladata az egyetemes történeti részben véleménye szerint „egy igazi ajándék”, akárcsak a 18. századi etnikai változások a magyar történeti részben.
Faragó Dorka és Faragó Gábor, a Móra Ferenc Gimnázium végzősei szerint összességében „megoldható volt” az írásbeli történelmi érettségi, és a három óra elegendőnek bizonyult a feladatok megválaszolására, az esszék kifejtésére. A kérdéseket átlagosnak nevezték, amelyek a történelem számos időszakát felölelték.
A rövidebb feladatokból álló részben az ikerpár mindkét tagjának az ENSZ-szel kapcsolatos kérdés okozott némi fejtörést, mint fogalmaztak: ezt „annyira nem tudták”, illetve a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó forrásrészlet értelmezése is nehezebben ment.
Az érettségizők segítségére voltak az atlaszok
Vörös István, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium történelemtanára az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a rendelkezésre álló idő elegendő volt arra, hogy a felkészült diákok végezzenek az egyéként teljesíthető feladatokkal. Az érettségizők segítségére voltak az atlaszok és a kifejtendő kérdésekhez biztosított források is. Az esszéfeladatok közül a 18. századi magyarországi etnikai változásokkal kapcsolatos feladatot kifejezetten könnyűnek értékelte.
Vörös István álláspontja szerint ugyanakkor a Magyarország második világháborús részvételéről szóló esszéfeladat – a téma összetettségéhez képest – „egyoldalúra sikerült”.
Szabó Anita, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium történelem szakos igazgatóhelyettese elmondta: a diákok nyugodtan dolgoztak, a feladatokat megoldhatónak, a rendelkezésre álló időt elegendőnek találták.
Hozzátette: számítottak ilyen érettségi feladatokra, mivel az Oktatási Hivatal honlapján szerepel minden tantárgy követelményrendszere, így a történelemé is, és ehhez igazodtak a feladatok, ennek alapján készítették fel a tanulókat.
Szabó Anita elmondta: a feladatok között voltak könnyebbek és nehezebbek is, utóbbi közé tartozott a diagramelemzés, emelt szinten pedig a pénzpiachoz tartozó kérdések, de számítottak ilyen kérdésekre, nem okoztak meglepetést.
Őze Katalin, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium történelemtanára az MTI-nek azt mondta, a kérdések alkalmazkodtak ahhoz a 12 témakörhöz, amely szerint a diákok a történelmet tanulják.
A feladatsort emberpróbálónak, igényesnek, felépítését változatosnak jellemezte: vallásra, társadalomra, gazdaságra irányuló kérdések is szerepeltek benne.
A kérdések között voltak általános tudásra irányuló, könnyebb és komolyabb háttértudást igénylő, nehezebb feladatok is, de szerinte mindegyik megoldható volt.
Az érettségizők azt mondták, a feladatok érdekesek voltak, és könnyűnek tűntek. Sokan örültek az esszé részben szereplő első ipari forradalomnak. A diákok azonos arányban választottak az esszé témák közül – közölte a szaktanár.
Csütörtökön megkezdődnek az idegen nyelvi vizsgák, a diákok először angolból tesznek írásbelit.
Forrás: MTI
Kép forrása: Balázs Attila, MTI