Uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amelynek értelmében Magyarországon csak úgy működhet külföldi oktatási intézmény, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést nemzetközi szerződés rögzíti – közölte álláspontját Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka Luxembourgban.
Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára. Az Európai Unió jogszabályaival és a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is ellentétes az, hogy Magyarországon külföldi oktatási intézmény csak úgy működhet, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést kormányközi szerződés rögzíti – tudatta a főtanácsnok.
Juliane Kokott szerint a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mivel aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.
A származási állammal kötendő nemzetközi szerződésre vonatkozó feltétel, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményében (GATS) előírt egyenlő bánásmód elvébe ütközik. Ezt az egyezményt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötötték, és az EU jóváhagyta, így az az uniós jog részévé vált. Magyarország tehát mint tagállam „diszkriminatív és önkényes” jogsértést követett el – közölte Kokott.
2017-ben úgy módosították a magyar felsőoktatási törvényt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási állam között nemzetközi szerződés áll fenn, és az adott egyetem a származási országban is nyújt képzést. Az Európai Bizottság a módosítások miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
A bíróság közleménye kitér arra, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) volt az egyetlen már Magyarországon működő külföldi egyetem, amely nem tudott megfelelni ezeknek a feltételeknek, be is szüntette budapesti tevékenységét, és Bécsben nyitott kampuszt.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot. A bíróság most kezdi meg a tanácskozást az ügyben, ítélet később várható.
Juliane Kokott ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott „lex CEU” ellenében felhozott – olvasható az egyetem közleményében.
A CEU – mint írták – várja a bíróság végső döntését, amely ősszel esedékes. Ha a bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, Magyarország az Európai Unió tagállamaként vissza kell hogy vonja a „lex CEU-t”, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön.
Kitértek arra is, hogy ugyan a főtanácsnok a bíróság részére megfogalmazott javaslata jelentős előrelépés, a CEU magyarországi jogi helyzete változatlan. Az egyetem 2019 januárja óta nem vehet fel diákokat amerikai akkreditációjú programjaira. Ennek eredményeképpen a CEU arra kényszerült, hogy kampuszt nyisson Bécsben, és 2020 szeptemberétől már minden új diákját itt fogadja.
A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a „lex CEU” néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásunk, mint hogy folytassuk az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásunk Bécsbe költöztetését – írták.
A közleményben hangsúlyozták: „a CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a CEU-t budapesti otthonából. A CEU továbbra is jelen lesz a városban a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (IAS – Institute for Advanced Studies), a Nyílt Társadalom Archívummal (OSA – Vera and Donald Blinken Open Society Archives), a Demokrácia Intézettel, a kognitív tudományok terén kutató laboratóriumaival és a magyar akkreditációhoz kötődő oktatással.”
Forrás: MTI
Kép forrása: Róka László, MTI
Szakképzés, felnőttképzés, tanfolyamok, szakmák, közoktatás hírei egy helyen.
