Az Eurostat statisztikái szerint tavaly a 20 és 34 év közötti korosztályba eső fiatalok 16,5 százaléka nem tanult tovább, de munkát sem vállalt, ami hozzávetőleg 15 millió embert jelent. Magyarországon a NEET-csoportba tartozó 20-34 évesek aránya 17 százalék volt tavaly, ami alig magasabb az uniós átlagnál, de így is körülbelül 340 ezer főről van szó – írja a G7 portál.
A magyarországi tendenciákban így is megmutatkozik a munkaerőhiány hatása, 2013 óta összességében folyamatosan csökken a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok aránya. Ezzel együtt még mindig jelentős tartalék van ebben a csoportban, főleg a nők körében – az ő esetükben a NEET-csoportba tartozók aránya 2016 óta alig változott.
Az okok valószínűleg visszavezethetők egyrészt a hazai és a környező országokban jellemző iparközpontú gazdaságszerkezetre. A munkaerő iránti kereslet ugyanis az intenzív emberi munkát igénylő ipari ágazatokban nőtt meg igazán drasztikusan az utóbbi években, ahol leginkább a férfiak foglalkoztatása jellemző, akár képzettség nélkül is.
Másrészt a cégek nem szívesen vesznek fel olyan jelentkezőket, akik a szülés miatt hosszabb időre kieshetnek a munkából. Ráadásul a hagyományos társadalmi elvárások is a nők munkavállalása és továbbtanulása ellenében hatnak.
Úgy látszik tehát, még mindig van munkaerő-tartaléka az országnak, csak oda kellene figyelni, hogy a munkaadók hogyan tudják a társadalom ezen részét megszólítani – például a fiatal nők számára is kedvező feltételekkel.
Szakképzés, felnőttképzés, tanfolyamok, szakmák, közoktatás hírei egy helyen.
